Tiszta érzékek? Az absztrakt filmtől a digitális képekig

Research output: Contribution to journalArticle

Abstract

Ez a cikk a „film mint érzékelés" [film as sensation] koncepcióját tanulmányozza. Az absztrakt film gyakorlatainak újfajta megközelítését nyújtja, és azt szemlélteti, hogy ezek a „tiszta érzet" ideáját foglalják magukba. Ennélfogva az absztrakt filmet nem volna szabad kizárólag csak strukturálisan és fogalmilag értelmezni. A szerző amellett érvel, hogy a „film mint érzékelés" a kezdetektől fogva a film lényegi része. Az okfejtés az absztrakt film történetének rövid felülvizsgálatából indul ki azzal a szándékkal, hogy bemutassa, miként van jelen a „film mint érzékelés" a filmtörténet kitüntetett pillanataiban. Azt állítja továbbá, hogy a film ezen koncepciója nem feleltethető meg a film és vizuális hatások „tiszta szórakoztatásként" való felfogásának, hanem „kritikai törésként" érthető meg. A „kritikai törés" ezen elképzelése elméleti támaszát az „észlelési sokk" vagy „észlelési trauma" koncepciójában találja meg, amelyből Walter Benjamin az újonnan született művészet esztétikai szándékait indokolta.
Original languageOther
JournalApertúra. Film–Visuality–Theory
Publication statusPublished - 2012

Cite this